Úgyhogy nincs sok mesélni valóm...voltunk sétálni, Bellus okos volt, és rohangált egy nagyot.
Megint találkoztunk kisgyerekes ismerőseimmel, mindig egyszerre érünk oda a törzshelyünkhöz :)
Meglepő, hogy Bella olyan szépen tűri, mikor a kis pasi fogdossa az orrát, stb...de örülök, hogy ebben is javult.
És mostanság ha megállok beszélgetni türelmesen vár, régebben ez se volt rá jellemző.
Viszont ma is vannak képek:
elvagyunk :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése