Egy tartalmas szombati nap...

Az előző napok unalmasan teltek, esős, szomorú idő volt...így semmi érdekes nem történt, sétálni se voltunk a két nap.

Bellóval

De ma reggel már tudtam hogy jön valami izgi, jobb idő volt , néha még a nap is erőlködött, tudtam hogy a gazdi nem hagyja hogy ma is unatkozzak. Az úgy szokott lenni, hogy én már akkor tudom hogy én is megyek valamerre, mikor látom a gazdin AZT a nadrágot., amin érezni a séta minden szagát. Én ilyenkor már nagy izgalomba vagyok, pont úgy viselkedek, mintha életembe először sétálnék...legalább is a gazdi szokta ezt mondogatni. Nyakörv fel, póráz a kézben, indulhatunk! A hely nem volt annyira izgi, hiszen már sokszor jártunk ott, a megszokott helyünkön...ja mit felejtettem ki, reggel lövésállóságot gyakoroltam. Mert ott, a kedvenc séta helyünkön vadásztak, ami elég közel van hozzánk, így elég hangos volt. Nem ijedtem meg egyáltalán, nem nagyon zavarnak ezek a durranások, amikor azok a fényes nagy durranások vannak akkor sem félek....szóval vissza a sétához, mikor odaértünk a focipályához, na kit láttam meg?...hát Bellót, nagy cimborámat. Már rég találkoztunk, így most nagyon megörültünk egymásnak Húú...nagyon nagyot rohangáltunk, én jól megkergettem, de hát ez csalás volt, mert neki hosszabb a lába, és nem tudtam elkapni, mert gyorsabb volt. Aztán haza is kísért...hát nem udvarias egy vizsla fiú? :)...itthon én még játszottam volna, de ő már inkább csak szaglászgatott, de azért jó volt együtt lenni.
Na ez volt a nap séta része...mire Belló is elment, a gazdi tesója meg anyukája bent elkezdtek sütni...hmmm, nagyon fini illatok voltak, így a konyhába lepihentem. Mire felkeltem, a gazdira megint rájött valami hoppáré, hát fent a szobájába fel tett valami nagy fényt, meg volt egy másik nagy fény is, már nem is nagyon láttam, úgy elvakított...hiába ilyen ez a celebség :)...szóval már megint pózolni kellett, elég uncsi volt, de kibírtam. Már nagyon profi leszek. Csak az a baj, hogy a gazdi szerint most nagyon nem sikerültek a képek, így még nincs vége ennek a procedúrának sajnos.
Azért itt van egy-kettő:

Este meg a szokásos szombat esti programunk, gazdival együtt néztük az X-faktort. Persze én 5 perc alatt elaludtam, nekem ez nem izgi...